Kaffka Margit-díj

A díjról

A Kaffka Margit-díj magyarországi, illetve az államhatáron túl (diaszpórában) élő magyar nők és feministák életét, mozgalmait, történelmi és politikai küzdelmeit, nemzetközi kapcsolatait, illetve az ezeket megjelenítő kulturális, irodalmi, képzőművészeti és médiareprezentációkat gender/szexualitás szempontból kutató vagy a nemzetközi feminista elméletek és kutatás eredményeit meghonosító, azokat újragondoló kutatók kiemelkedő teljesítményét elismerő évente odaítélt díj. A Díjat az SZTE Társadalmi Nemek Tudománya Kutatócsoport alapította 2019-ben és 2020-ban kerül átadásra első alkalommal.

A Kaffka Margit-díj szakmai elismerés, egy Kaffka Margit képmását, valamint a díj leírását megfogalmazó emléklap, mely nem jár pénzjutalommal. Az emléklap a Lilith Öröksége feminista festőnők csoportjának közös alkotása, Fajgerné Dudás Andrea, Krusovszky Beáta és Oláh Orsolya munkája.

A Kaffka Margit-díjat a TNT rendezte szegedi éves konferencia Megnyitóján adja át a Kuratórium Elnöke.

Szívből reméljük, hogy a Díj újabb lehetőséget teremthet a feminista tudományos iskolák, kutatógenerációk és mozgalmak szolidaritásának, önbecsülésének megerősödéséhez.

A Kaffka Margit-díj váratlanul előbukkant előzményéről

Török Sophie 1937-ben jelentetett meg egy írást a Nyugatban Kaffka Margitról “Kaffka Margit felújult emlékezete”, címmel (Nyugat, 1937/3), s ebben tesz említést a Kaffka Margit Társaság megalapításáról azzal a céllal, “hogy követendő példának tekintsék azt a rettenthetetlen írói és asszonyi bátorságot, amivel Kaffka Margit a maga művészi és emberi igazságát kifejezte.”

Ugyanakkor az Állambiztonsági Szolgálatok Levéltárában (1936) megtalálható dokumentumból is értesülhetünk arról, hogy 1936-ban megalakult a Kaffka Margit Társaság. Az alapítók névsora a következő: Berde Mária, Bohuniczky Szefi, Bódy Lili, Földes Jolán, Gyulai Mária, Hajnal Anna, Kóbor Noémi, Kosáryné Réz Lola, Lesznai Anna, Madarassy Zsuzsa, Marschalkó Lia, Meller Rózsi, Mollináry Gizella, Móricz Virág, Reichardt Piroska, Sági Márta, Szenes Erzsi, Szenes Piroska, Sziráky Judit, Török Sophie, Várnai Zseni.

A Szép Szó 1937-es, 20. száma adja aztán hírül, hogy a Társaság regénypályázatot hirdet az írónő halálának közelgő, huszadik évfordulója alkalmából. Azzal a szándékkal alapítják, hogy rendszeresen odaítélt díj legyen:

A Társaság néhány tagja egy korabeli, 1936-ban készült fotón, ülési sorrendben balról jobbra: Madarassy-Beck Zsuzsa, bárónő (1901-1957), Szenes Piroska (1897-1972), Fried Margit, Ego (1881-1940), Sziráky Judit (1904-1992), Marschalkó Lia (1895-?), Várnai Zseni (1890-1981), Hajnal Anna (1907-1977), Gyulai Márta (1898-1972).

 

Louise O. Vasvári
Elhangzott a díj első átadásakor


Jelölés

A társadalmi nemek tudományának interdiszciplináris jellegéből adódóan az éves jelölést a humántudományok és társadalomtudományok területén kutatók és oktatók köréből egyaránt várjuk. A Díjat a TNT, Társadalmi Nemek Tudománya Kutatócsoport, Szegedi Tudományegyetem gondozza.

A díjazott személyére a jelölést a mindenkori Kuratórium Elnökének kell e-mailben eljuttatni az adott év május 31-ig, a jelölt nevével és egy rövid, egy-két oldalas indoklással. Egyének és közösségek egyaránt tehetnek javaslatot — a javaslattevő identitása anonim marad. A lehetséges összeférhetetlenség kiküszöbölése érdekében a Kuratórium tagjai tagságuk ideje alatt nem jelölhetők, és nem is kezdeményezhetnek jelölést.

A Díj odaítélése

A Díj odaítéléséről egy háromévente felálló héttagú kuratórium dönt, mely elnökét saját maga választja, egy tagja pedig a TNT Kutatócsoport kutatói közül kerül ki. A Kutatócsoport kéri fel a Kuratórium tagjait, de a leköszönő tagok is tehetnek javaslatot a következő kuratórium tagjaira.

Kuratórium

Barát Erzsébet, a Kuratórium Elnöke, Szegedi Tudományegyetem
Berán Eszter, Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Kádár Judit, ELTE Savaria Egyetemi Központ
Kövér-Van Til Ágnes, ELTE Társadalomtudományi  Kar
Séllei Nóra, Debreceni Egyetem
Szapuova Mariana, Comenius University, Bratislava
Tatai Erzsébet, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet