JELENTKEZÉS | PROGRAM | ÖSSZEFOGLALÓK | HELYSZÍN
2026-ben az SZTE TNT Társadalmi Nemek Tudománya Kutatócsoport huszonegyedik alkalommal rendezi meg éves NYIM: Nyelv, Ideológia, Média gender-konferenciáját. Ebben az évben a magyarországi, illetve magyarnak tételeződő társadalmi és kulturális gyakorlatok, jelenségek és reprezentációk lokális sajátosságainak globális keretbe helyezett elemzése a gender és az érzelmek fogalmainak összefüggéseire koncentrál. Szeretettel várjuk vissza a korábbi konferenciák résztvevőit és hívjuk mindazokat, akik újonnan szeretnének csatlakozni szakmai közösségünkhöz.
Konferenciánk elméleti kiindulópontját Sara Ahmed affektuselméleti munkássága (The Cultural Politics of Emotion) adja, amely rámutat, hogy az érzelmeket nem elszigetelt, privát pszichés állapotokként, hanem társadalmi politikai erőterekben formálódó kulturális gyakorlatokként kell értelmeznünk. Az érzelmek emberek, testek, tárgyak, jelek, terek közt cirkulálva, társadalmi kötődéseket vagy megosztottságot hoznak létre, marginalizált csoportokhoz „tapadva” rendszerszintű előítéleteket idéznek elő. Vonzalmaink és viszolygásaink kulturális kondicionálása révén aktívan alakítják a hatalmi viszonyokat, a társadalmi struktúrákat és a kollektív identitást.
A nyugati kulturális imagináriust meghatározó, a patriarchátus rend kirekesztő ideológiai mechanizmusait fenntartó, hierarchikusan elrendezett bináris oppozíciók logikája szerint míg az értelem férfi privilégium és a szubjektiváció talapzataként tételezett kartezánius kogitó racionális velejárója, ezzel szemben az érzelem, az érzelmesség másodlagos, negatív konnotációjú (pszichológiailag éretlenebb, társadalmilag alábecsültebb) komplementerként a női(es)séggel társul. Az érzelmesség a közvélekedésben gyakran az érzékenység, a gyengeség, a törékeny sebezhetőség manifesztációja, ám ugyanakkor ezek a tulajdonságok a konvencionális társadalmi szerepelvárások szerint a nőiesség alapvető attribútumaiként is kódolódnak, az áldozatos anyai törődés, a hitvesi gondoskodás, az engedelmes leányi odaadás heteronormatív családi narratívái nyomán. A preskriptív társadalmi szkriptek fényében az érzelmek megélése gyakran ambivalens, affektív és kognitív disszonanciával áthatott pszichés élményt jelent a nők számára: a mindig kedvesnek, mosolygósnak lenni feminizált munkahelyi közösségi diktuma; a láthatatlan érzelmi munka kapitalista gazdaságba ágyazott, produktivitásra sarkalló kizsákmányolási formája, mely különös hangsúlyossá válik a gondoskodási válság kontextusában; vagy a nőiességgel összeegyeztethetetlennek vélt felháborodás kifejezése, a társadalmi boldogságnormákat elutasító, „feminista örömrontó” (feminist killjoy) performatív identitás felvállalása ambivalens tapasztalatok.
Az érzelem, fenomenológiai filozófiai értelemben a világhoz való viszonyulásunk, relacionális kötődéseink (vagy éppen az örökölt kötelékek felszámolására tett kísérleteink) affektív manifesztációjaként is felfogható: változatos formákat ölthet a felebaráti szeretettől, a bajtársi együttérzéstől, a bűntudaton, a reményen, a honvágyon és kalandvágyon át a klímaszorongásig, a részvétben osztozó traumafeldolgozó gyászcsoportokhoz vagy az online rajongói közösségekhez való érzelmi integrálódásig. Az érzelmek a politikai aktivizmus motorjaiként is működhetnek, az empátia, a radikális kedvesség, a büszkeség vagy a düh, az igazságkereső bosszúvágy hívószavai mentén. Nézőpontváltást sürgető feminista gesztusok a kanonizált szövegek affektív narratológiai újraolvasatai, a gyűlöletbeszéd retorikáját problematizáló kritikai diszkurzuselemzés, a negatív érzelmek felszabadító erejét visszakövetelő kognitív poétikák, a vágyakat és érzéseket ellen-narratív szövegmotorként vizionáló női/queer írásmódkísérletek sora.
Várjuk mindazokat az előadásokat, melyek az érzelmek kapcsán vizsgálják (újra) a gender/szexualitás viszonyokat a kultúratudomány, az irodalomtudomány, a nyelvészet, a médiatudomány, a pedagógia, a történettudomány, a politológia, a szociológia, a pszichológia, a filozófia vagy a művészettörténet területén.
Megvitatásra ajánljuk az alábbi lehetséges témákat:
- a „női(es)”ként tételezett érzelem és értelem összefüggéseiről formált vélekedések különböző történeti és kulturális kontextusokban
- a gender és az érzelmek irodalmi, filmes, képzőművészeti reprezentációi
- az érzelmek hatása a női testek, intimitások és szubjektivitások megélt tapasztalataira és kulturális konstrukcióira
- az érzelmek szerepe az új feminista pedagógiák, irodalom-/művészetelméletek, kultúrkritikai megközelítések területein
- láthatatlan érzelmi munka, gondoskodási válság, emocionális abúzus a kortárs társadalomban
- érzelmek és aktivizmus: együtt-érzés mint kreatív rendszerkritika (az empátia, a humor, a harag feminista politikai potenciálja)
- az érzelmek nyelvi performativitása: gyűlöletbeszéd vs a radikális kedvesség mikropolitikai gesztusai
- érzelmek a digitális térben: rajongói közösségek, online zaklatás és zaklatottság, FOMO és ezek gender vetületei
- érzelmek és ökokritika/ poszthumanizmus: klímaszorongás, érzelmi kötődés nem-humán ágensekhez (állatok, növények, tárgyak, AI kiváltotta és kifejezte emóciók)
- affektus és kapitalizmus: önoptimalizálás, wellbeing-kultúra, toxikus pozitivitás, a boldogság társadalmi normái és kritikái
- múltba és jövőbe mutató érzelmek: a remény és a nosztalgia mint a kollektív érzelmi mobilizáció és emlékezet csatornái
- romantikus kapcsolatok genderelvárásai, queer érzelmi terek
- a negatív érzelmek (magány, bánat, szégyen, gyász, bűntudat, félelem) megélésének terapeutikus revindikációja
- az érzelmek interszekcionális, interkulturális, interdiszciplináris aspektusai
- az érzelmek helye és közösségformáló (vagy közösségbomlasztó) ereje a tudományosságban, az akadémiai intézményi térben, valamint saját kutatói, oktatói, művészeti gyakorlatainkban
A jelentkezési határidő: 2026. július 10. A résztvevőknek és előadóknak jelentkezni 200-250 szavas absztrakttal az online űrlapon lehet. Eddigi hagyományainknak megfelelően, a TNTeF folyóirat 2027. tavaszi számában válogatást közlünk az elhangzott előadások alapján készült tanulmányokból. Az előadások, a témaválasztásnak megfelelően, magyar nyelvűek, 20 percesek, 10 perc vita követi őket. Az elfogadott előadásokról 2026. július 30-ig küldünk értesítést.
A NYIM21 konferencia programja 2026. augusztus 30-tól lesz elérhető a TNT Kutatócsoport honlapján.
A konferencia helyszíne a Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Kari Konferenciaterme és az Angol-Amerikai Intézet X-es terme (6722 Szeged, Egyetem utca 2). Google térkép.
A rendezvénnyel kapcsolatos esetleges kérdéseket az iannus@ieas-szeged.hu és/vagy akerchy@ieas-szeged.hu e-mail címekre várjuk.
Viszontlátásra Szegeden!
A szervezők, Annus Irén és Kérchy Anna
