Díjazottak

Joó Mária egyetemi tanulmányait az ELTE Bölcsészkarán végezte magyar-latin-görög szakon. Filozófiai tanulmányokat német egyetemeken folytatott: két évig Tübingenben, majd később két évig Wuppertalban, előbb DAAD (1977-79) majd Hertz (1991-1993) ösztöndíjasként. Néhány évig az ELTE BTK Latin Tanszék, majd 1979-től az Újkori és Jelenkori Filozófia Tanszék oktatója. 2009-től habilitált egyetemi docens; megalakulása óta külső tagja a TNT, Társadalmi Nemek Tudománya Kutatócsoportnak a Szegedi Tudományegyetemen.

Tudományos érdeklődése eleinte a Platón-kutatásra fókuszált. Doktori disszertációját 1977-ben “Az enthusziaszmosz fogalom Platón filozófiájában” címen írta, kandidátusi disszertációját „Aspekte der Platonischen Erostheorie /Philosophie, Ähnlichkeit, Geschlecht/” témában 1996-ban védte, és főleg ilyen témájú órákat tartott. Később Platónon keresztül eljut a modern filozófia számos képviselőjéhez, Derrida, Popper, Heidegger munkáival foglalkozik. Filozófia és filozófiatörténet viszonya problémájának tekinti a görög filozófia modern újjászületése jelenségét, amelyet a hermeneutika, a megértés-értelmezés tudománya elméleti kereteiben helyez el. Már a hetvenes évek végén, tübingeni tanulmányai során kezd el ismerkedni Gadamer vonatkozó munkáival. Platón művei kapcsán foglalkozik számos egyéb elméleti témával is: a mítosz, a metafora, az irodalmi forma filozófián belüli szerepével, művészet és filozófia, mítosz és logosz kapcsolatával, viszályával. Az 1990-es évek végétől oktatási tevékenysége az etikára, társadalom-, és politikai filozófiára, illetve a filozófiai antropológiára koncentrálódik. Habilitációjára az ELTE BTK-n 2009-ben került sor „Modern lábjegyzetek Platónhoz” című dolgozatával.

A magyar filozófiai gondolkodásban elsők közt vállalkozott az új, transzdiszciplináris terület, a nemek azonosságának és különbségének vizsgálatára, a gender tudomány felvetéseinek a filozófia tudományába való beemelésére. Évtizedeken óta tart előadásokat, szemináriumokat a kérdés filozófiatörténeti, társadalomfilozófia, tudományfilozófiai, etikai vonatkozásairól anyaintézményében, illetve meghívott előadóként más hazai és nemzetközi egyetemeken (SZTE, CEU, Bécs, Bergen, Wupertal, Freiburg).  A társadalmi nemek kérdéseinek kutatását a filozófiai antropológiához és olyan tudományos elméletekhez köti, melyek az emberi természettel foglalkoznak. A szociobiológia, evolúciós pszichológia, és etológiafeminista filozófiai kritikáját tűzi ki célul. 1998-2000-ben az Open Society Support Foundation egyéni kutatási támogatásában részesülve Philosophy of Love/Desire and the Representation of Gender projekten dolgozott. 2010 után a környezetfilozófia és bioetika témája felé fordult, illetve Simone de Beauvoir feminista fenomenológiai és posztszocialista recepciójára koncentráló munkássága válik napjainkig meghatározóvá (angol, francia, német nyelven is jelentek meg tanulmányai a témában).

Pályája során a filozófia szakon minden szinten oktatott; a politikai filozófia és fenomenológia doktori programjában is, de tartott nagy népszerűségnek örvendő gender viszonyokat és elméleteket elemző, általánosan művelő, szabadon választható kurzusokat is. Jelentős publikációja a HEFOP pályázat keretében írt szabadbölcsész e-tankönyv, az Emberi természet, női természet. Számos egyetemi kurzus kötelező olvasmányaként használják a Magyar Filozófiai Szemlében megjelent, „A feminista elmélet és a (női) test” című tanulmányát.

Az International Plato Society és az International Association of Women Philosophers tudományos társaságok tagja, rendszeres vendégelőadója a TNT, a Társadalmi Nemek Tudománya kutatócsoport, SZTE BTK AAI által szervezett NYIM konferenciáknak, szakkollégiumokban tart feminista nézőpontból összeállított filozófia órákat (Corvinus Egyetem Társadalomelméleti Szakkollégiuma, Határontúli Magyarok Márton Áron Szakkollégiuma). A társadalmi nemek tudománya népszerűsítése szempontjából különösen fontosak a különböző női civilszervezetek által szervezett szabadegyetemeken tartott előadásai és kerekasztal beszélgetései. Nemzetközi tudománypolitikai tevékenysége is figyelemre méltó, az Európai Bizottság Kutatási Igazgatósága magyarországi konferenciáinak rendszeres résztvevője: közreműködött a Women in Science és a Gender Mainstreaming programokban, valamint a Norvég Alap által finanszírozott ELTE Quality Assurance projektben.

 

2021. szeptember 24.

 


Louise O. Vasvári, azaz Vasvári Alojzia Olga Budapesten született, nyolcéves koráig élt Magyarországon, majd egy év kolumbiai tartózkodás után családjával az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Ott járt egyetemre, PhD tudományos fokozatot a University of California, Berkeley-n szerzett irodalomtudományból. Ma a Stony Brook University professzor emeritája és a New York University oktatója, de vendégtanárként számos egyetemen tartott kurzusokat, köztük a Cambridge Universityn és a Berkeley-n. Magyarországon az új század első évtizedében tanított az ELTE-n, a CEU-n és a Szegedi Tudományegyetemen is, ahol a Társadalmi Nemek Tudománya Kutatócsoport külső tagja 2009 óta.
A transzkulturális tudományos élet egyik megteremtője, angol, magyar és spanyol nyelven megjelent tudományos írásai, könyvei széles érdeklődési körről tanúskodnak. Louise O. Vasvári úttörő munkát végez a női szempontok, a genderrel és szexualitással kapcsolatos kérdések feltárásában a középkortól napjainkig az irodalomtudományban, a nyelvészetben, a kultúratudományban, a női életírás kutatásában és a holokauszt-kutatásban. Kutatásait egyszerre jellemzi az originalitás és erudíció. Az összehasonlító magyar kultúratudományról Steven Tötösy de Zepetnek társszerkesztésében a Purdue University Pressnél 2011-ben angolul megjelent kötete, a Comparative Hungarian Cultural Studies egy új tudományterület hazai alapjait fektette le.  Legújabb tanulmányaiban a női holokausztnaplók ételreceptjeit, az első magyar szépségkirálynőről, Simon Böskéről szóló elemzésében pedig a nemi szerepek, a nemi és faji identitás kérdését vizsgálja a két világháború közti Magyarországon.

Louise O. Vasvári felbecsülhetetlen értékű hozzájárulása a magyarságtudomány nemzetközi kutatásához a Hungarian Cultural Studies című, az USA-ban megjelenő e-folyóirat gondozása, melynek főszerkesztője. A Hungarian Cultural Studies széles spektrumú, a magyar irodalommal, történelemmel, tág értelemben vett kultúrával foglalkozó hungarológiai folyóirat. Az angol nyelvű lap a nemzetközi szerzőgárda legszínvonalasabb írásainak ad helyet, s Louise O. Vasvári önzetlen, fáradhatatlan munkájának köszönhetően az itt publikáló magyar kutatók a folyóirat révén a nemzetközi tudományos életbe kapcsolódhatnak be.
Az írásaiban a női szempontot érvényesítő tudósként és fáradhatatlan szerkesztőként, a tudományos élet szervezőjeként Louise O. Vasvári méltó módon képviseli Kaffka Margit szellemiségét.

2021. február 19.